Ma a Papa átjött, hogy elvigye sétálni a kis unokáját.
Ott van Brúnó!
Brúnó már nyalogatja a száját (nem csoda, mivel csak az volt itthon, méregdrága kolbásszal etettük).
Az etetésnek vége, indulhat a séta a játszótérre. (Brúnó még reménykedve néz.)
Indulás előtt még vagy százszor kiáltotta a nevemet (vagyis azt, hogy "Bébi") az ablak alatt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése