2014. szeptember 30., kedd

Juliéknál


Odafelé, miután Mogyi szánt szándékkal kiugrott egy autó elé. Rám nézett, vigyirgott, majd kiugrott. Autó satufék, én meg mint az őrült kaptam utána. Végül a kocsinak is sikerült megállni, és én is el tudtam kapni időben, de ezentúl még jobban oda kell figyelni rá, mert úgy tűnik, viccesnek találja az ilyesmit. Természetesen iszonyatosan megszidtam utána. Talán hatott, dehát nem lehet biztosan tudni.









Tóbi etetés



Kongi játszótér






Motorozás, ketchupozás a bölcsiben (videók)





2014. szeptember 27., szombat

Bukfenc

Festés volt a hálószobánkban, ezért éjszakára a nappaliba költöztünk. Mogyi imádta, hogy lehet hancúrozni a földre letett nagy matracon.


Terítőzabáló



2014. szeptember 22., hétfő

Délutánunk














Beszélgetünk

"Azt nem tudom." :)


Napszemüvegpróba



Első nap a bölcsiben

Ma volt a bölcsis beszoktatás első napja. 9.00-10.00-ig kellett ott lennünk. Mogyi nagyon jól érezte magát, nem is akart hazajönni. Minden kis wc-re ráült, de rendeltetésszerűen használni még nem akarta, csak széknek használta őket. eljátszott szinte egyedül, nekem csak néha kellett részt vennem a játékokban. A többiekkel még nem nagyon barátkozott.

A csoportban összesen 12-en lesznek majd. Most még csak 6 gyerek van a Mogyival együtt, de ma csak ketten voltak rajtunk kívül, mert a többiek beteget jelentettek.

Eddig megismert csoporttársai: Kolos és Panni. Kolos egy Mogyihoz hasonlóan aktív kisfiú (ő már gyakorlott bölcsis, tavaly is ide járt), Panniból pedig eddig csak annyit láttunk, hogy állandóan lefelé görbül a szája, azt mondogatja, hogy "Mami", és folyton belebújik a bölcsis gondozónénibe, Mariannba, mert szegénykének ez most a beszoktatás utáni első hete. A szívem szakad meg, ha arra gondolok, hogy 2 hét múlva a Mogyi jut az ő sorsára.

A jele először cia lett, majd 10 perc múlva vonat, pontosabban mozdony. Ez úgy történt, hogy mikor bementünk felsorolták a még szabad jeleket: cica, vonat, cseresznye, alma. Kérdeztem a Mogyit, hogy melyiket szeretné. Ő csak állt kukán. Erre kérdeztem tőle, hogy a cica jó lesz? Mondta, hogy igen. Be is pakoltunk szépen mindent a cicás szekrénybe. 10 perc múlva megérkezett egy apuka, aki szintén először volt ott a gyerekével, és közölte, hogy nekik a cica kell, mert ő ezt a jelet már réges régen lefoglalta, be is telefonált emiatt többször, mi az, hogy nem írták fel és nem foglalták le neki stb.  Végül mondtam, hogy legyen övé a cica, ha annyira akarja, nekünk jó lesz a vonat is.

Az egyetlen dolog, ami nem szimpatikus, az az, hogy a tízórai cukros tea vagy cukros gyümölcslé. Nagy ritkán egy kis gyümölcs. Szegény Mogyi nem ahhoz van szokva, hogy ital a tízóraija, neki ez nem lesz elég, ráadásul nagyon nem örülök neki, hogy így hiába próbálom kiiktatni a cukrot az étkezésünkből, amennyire lehet, minden nap ilyeneket fog kapni... Szerintem azt fogom csinálni, hogy reggel 7-kor megreggelizik itthon, aztán 9 körül, közvetlenül azelőtt, mielőtt bemegy a bölcsbe, kap valami gyümölcsöt.

Ja, és aminek még Mogyi nem örült: bent nincs labda.




Szülinapozás Maminál



Fáradt 






Délutáni séta