Megint kórházban

Sajnos a Mogyi megint hazahozott a bölcsiből egy vírust, ami még a múltkorinál is rosszabb volt. Ezúttal a láz, takony, nem evés, nem ivás mellé még nagyon csúnya köhögés és nehézlégzés is társult. Először kaptunk antibiotikumot a gyerekorvostól (pénteken), majd vasárnap bementünk az ügyeletre, annyira nehezen vette a levegőt, onnan pedig tovább irányítottak a SOTE-re, ahova rögtön be is fektettek minket. Emivel 8 óránként 20-25 percen keresztül inhalálni kellett valami megjegyezhetetlen nevű gyógyszerrel, és infúziót is kapott, mert az elmúlt pár napban nagyon keveset evett, ivott. Az osztályon mindenki hihetetlenül kedves és segítőkész volt, kivéve egy nővért, akit egy kiskanál vízben meg tudtam volna fojtani; csak a legminimálisabb dolgokat csinálta meg, azon kívül senkinek nem segített semmiben, egy mosolya nem volt, egy kedves szó még véletlenül sem hagyta el soha a száját, de még egy "szívesen" sem, ha az ember megköszönt neki valamit.

Hétfőn vettek vért, elküldtek minket fül-orr-gégészetre és mellkas röntgenre, hogy kizárják a tüdőgyulladást. Szerencsére minden vizsgálat eredménye jó lett, és Emi fülét sem kellett felszúrni, mint a hasonló panaszokkal a kórházba érkező szobaszomszédunk kisbabájáét. Eminél hörghurutot diagnosztizáltak.

Egy kis öröm volt az ürömben, hogy szobánk még a múltkorinál is jobb volt; volt hozzá külön fürdőszoba és még tv is.

Emi kellemes kórházi partner volt, nagyon jól el lehetett lenni vele. Hol a kiságyában játszott, hol az ágyamban voltunk el, vagy éppen a folyosón sétáltunk, és természetesen folyamatosan mosolygott ez a kis cukiság.

Reggel

Inhalálás (ezek az új kedvenc képeim)

Hétfőre én is nagyon rosszul lettem; belázasodtam, betaknyosodtam, mindenem fájt, telejesen kimerültem az éjszakázástól, és még a fogam is pokolian elkezdett fájni. Ülve aludtam, hogy kapjak levegőt. A Peti felajánlotta, hogy aznap bent marad ő éjszakára a kórházban, de képtelen voltam otthagyni az Emit.

Itt már mindketten betegen, de együtt mégis jól éreztük magunkat.

Viháncolás

Még egy kórházi reggel

Kedden végül végre kiengedtek minket, de csak ideiglenesen, csütörtökön vissza kellett menni. A csütörtöki vizsgálat során még mindig nem volt tiszta a tüdeje, úgyhogy azt mondták, hogy pénteken menjünk el a gyerekorvosunkhoz, hogy aznap is meghallgassa valakit. Pénteken még mindig nem volt javulást. A hörgőtágító Spiropen mellé az orvosunk még egy szteroidos kúpot is felírt. Most ettől reméljük a javulást. Hétfőn vagy kedden természetesen újra mennünk kell az orvoshoz.