Ma délután a játszótérhez érve Mogyi boldogan konstatálta, hogy bicikliző társakra akadt, akik körbe-körbe mentek a kosárpálya körül. Vidáman be is állt közéjük, rótta velük a köröket. De ezek a gyerekek - hogy is fogalmazzak - nem voltak túl kedvesek vele. Amikor elmentek mellette, mindig odaszóltak neki valamit, mint pl.: "Te szolga!" "Te kis béna!" Egyszer körbe is állták, és nem engedték tovább menni. Szegény Mogyi, annyira megijedt. Próbált menekülni egyik irányba, de elé ugrott egy gyerek. Végül a másik oldalon talált egy kis rést és sikerült odamenekülnie hozzám. Jobbnak láttam odaállni a kosárpályára, hátha megijednek a jelenlétemtől, és békén hagyják végre. Tévedtem, ugyanúgy folytatták. Az Emit is lecsúszómászózták. A lábam a labdán pihent. Az egyik odajött és kirúgta. Természetesen hiába kértem, nem hozta vissza. Kezdem megérteni, hogy miért hallom egyre több felől, hogy a mai gyerekek elég neveletlenek. Mikor mertem volna megcsinálni anno, hogy odamegyek és kirúgom egy felnőtt labdáját?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése