2014. február 26., szerda

A Feneketlen-tónál

Kiskoromban ugyanennél a szobornál játszottam.


Kacsa- és galambnézés. ("kepke" és "gambo").
Szegényke nagyon szerette volna etetni őket, mondogatta, hogy "Enni, enni!", de nem vittünk magunkkal kenyeret. Aztán meglátta az automatát, amiből múltkor vettünk kacsatápot, és rögtön mondta, hogy "pén, pén" (=pémz), de apró sem volt nálam. Végül kiszúrtam egy nénit, aki kicsit távolabb etette a kacsákat, és odatereltem a Mogyit, mert tudtam, hogy akkor tuti kikönyörög magának egy kis kenyeret. Így is lett. :)




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése