2015. január 29., csütörtök

Gyurmázás


Mogyi kapott egy új gyurmázó szettet. Eddig is imádott gyurmázni, de most még jobban. Szegény Emi is nagyon szeretne részt venni a gyurmázásban, de sajnos amint a kezébe kerül a gyurma, azonnal meg akarja enni.




Egy kis talpmasszázs Eminek.


Harapós hal keresése a szzőnyeg alatt



 Mogyi annyira beleélte magát, hogy egyedül nem is mert bekukucskálni a szőnyeg alá. :)


(Déd)Anyunál


Mogyinak nagyon tetszett a szirénázó rendőrautó.


Micietetés. Legalábbis próbálkozás, mivel Mici őnagysága nem volt hajlandó megenni a párizsit.


Mogyi viszont ssívesen besegített a párizsi elfogyasztásába.


Még egy próbálkozás.


Eminek az utóbbi 1-2 napban ilyen kedve van, ha nem a kezemben van.


Itt egy pillanatra megbékélt a helyzetével.


Betlehemi bábuk


Micisimogatás, amit Mici annyira nem élvezett. Ő legszívesebben kiszaladna a világból, ha Mogyi a közleben van.


Mogyi nagy örömére szétesett a dominó fadoboza, ezért előkerült egy kalapács, amivel ő szakszerűen visszakalapálta a szögeket.


A szerszámosládát utána már természetesen nem engedte eltenni. Annyira belemelegedett a szerelésbe, hogy nem is akart hazajönni.


Emi is csatlakozni szeretett volna a szerelő mesterhez.


2015. január 28., szerda

Helyzetjelentés

Mogyi

Kedvenc elfoglaltságai: duplozás (ebből leggyakrabban uszodát, minigolfpályát, tornyot és játszóteret kell építeni neki), gyurmázás, szerelés, kalapálás, dobolás. A zajt csapó elfoglaltságotkat mind imádja. Újabban szeret könyveket nézegetni is. Most éppen a Boribon könyvek a kedvencei, de szoktuk nézegetni a Tesz-vesz szótárt is. Gyurmából gyakran csinálunk palacsintát és tortát. A tortára mindig gyertyát is kell tenni, amit elfújunk, aztán tapsolunk, majd Mogyi felszeleteli a tortát.
Imád vizezni. A csapot tele engedi vízzel (néha olyannyira tele, hogy úszik a fürdőszoba), és az így létrehozott medencében játszik a Duplo figurákkal.

A roller már nem érdekli, motorral szeret a játszótérre jönni. A játszótéren imád hintázni, homokozni és "lógózni".
Szereti a szerepjátékokat és szeret bunkizni az asztal alatt. Imád beszélgetni.
A kanapén ugrálás és a kanapén vagy a kanapé előtt párnákból toronyépítés még mindig imádott elfoglaltsága.

A rongyi - ami most már csak feleakkora, mint volt - még mindig a mindene.

Fürdés után le kell ültetni a kanapéra, fején a fürdőlepedőjének kapucnijával, és úgy fogyasztja el a tápszerét ("taptát"). Reggel, amikor felébred, azonnal kéri az iPadet, és azon nézeget videókat, amíg a Peti elkészíti a tápszerét, és így várja, hogy mi is felébredjünk az Emivel. Az iPadezés és a mesenézés egyébként egész nap eszébe sem jut, annyira jól elvan, elvagyunk. Egyre többször és többet van el egyedül. Nagyon elmélyülten el tud már játszani magában (pl. szerel, figurákkal játszik, gyurmázik, főz).

Emi társaságát egyre jobban szereti. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem zavarja, amikor Emi belekontárkodik a játékába, vagy hogy nem csapja meg néhanapján, de már egész jól elvannak egymás mellett is, együtt is.

Imádja a Kinder tojást (amit ő csak "ajándéknak hív), a narancslevet, a reszelt sajtot és a Túró Rudit. Még mindig nagy kedvence a banán, a tejet és a joghurtot viszont már nem kéri annyira gyakran.

Már nagyon jól beszél, ragoz, de azért még ejt hibákat ragozás terén, meg van néhány szó, amit nem a megfefelő pillanatokban használ. Halandzsául is nagyon jól el lehet beszélgetni vele. Halál komoly fejjel válaszol az embernek halandzsa nyelven (is).

Nagyon kedves, szófogadó. A délutáni alvás most végre úgy megy, hogy kérem, hogy menjen aludni, és amikor elviszem az Emit lefektetni, akkor ő is befekszik az ágyába és magától elalszik. Ez még olyankor is így van, amikor nagyon nem akar, olyankor sírva teszi ugyanezt, de még így is lefekszik szépen, kötelességtudóan. 
Már a pelenkázásnál sem hisztizik végre, lefekszik szépen a szőnyegre, és engedélyzi a műveletet.

Az orvosoktól fél, mint a tűztől. Ha doktorhoz kell menni, teljesen maga alatt van, a váróban fel kell venni, és le sem lehet tenni, amikor pedig sorra kerülünk és bemegyünk a vizsgálatra, torka szakadtából üvölt. Ez azóta van így, mióta a bölcsiben a jelenlétünk nélkül megvzsgálta a bölcsi orvos. Orvososat játszani viszont nagyon szeret.
Múltkor meg annyira félt, az egyébként nagyon kedves, UPC-s szerelőtől, hogy be kellett zárkóznom vele a szobájába, amíg a bácsi haza nem ment. Megkérdeztem, mitől fél, azt mondta, attól, hogy a bácsi megkalapálja őt a kalapácsával. Hiába bizonygattuk neki a bácsival együtt, hogy nincs is nála kalapács. :)

Kedvenc rajzfilmei: Tom&Jerry, Masha és a maci

Szeret nekem segédkezni a főzésnél. Mindig ő turmixol és a tojásokat is ő üti fel.

A színeket kezdi felismerni. A lila már mindig megy , a többi még nem annyira. Amikor a "Boribon és a hét lufi" c. könyv nézegetésekor a Peti felsorolta neki a lufik színeit, Mogyi megdicsérte "Ügyes vagy!". :)

Imád kupit csinálni, könyveket lepakolni, párnákat szétdobálni.
Mostanában nem nagyon labdázik.

Az esti altatásnál hozzám ragaszkodik. Mindig el kell mesélnem neki a Mogyi napját - amibe gyakran ő is beleszól -, aztán bent kell maradnom, amíg elalszik. Amikor már azt hinné az ember, hogy végre elaludt, egyszer csak felül, és elkezd magyarázni valamit, ami éppen eszébe jutott. Este 10 körül szokott elaludni mostanában, és reggel 8 körül ébred. Éjszaka nem ébred fel, angyon mélyen alszik, ágyut lehetne dörgetni mellette. Néha beszél álmában.




Bébitaxizás együtt


Csak olvadok és olvadok nap mint nap, hogy mennyire cuki együtt. Mogyi már napok óta meg sem csapta Emit. 

Ma ráadásul Mogyi, életében először - megvédte Emit. Itt volt a Papa, és az ütésre hangot adó plüss kalapáccsal mindenkire ráütött egy picit valami játék keretében. Amikor Emi következett volna, eltolta a Papa kezét, és közölte, hogy : "Ő nem szereti!"



2015. január 27., kedd

Szánkózási kísérlet a Normafán

Mogyi tegnap óta izgtottan várta, hogy ma megint felmenjünk a Normafához, de ezúttal szánkóval, és végre felavathassa a tavaly kapott ajándékot. A szánkózás azonban teljesen kudarcba fulladt. Mogyi nagyon félt, ráült, de utána már nem volt hajlandó, pedig a Dani csak húzta az úton. Az szóba nem került, hogy a lejtőn is kipróbálja, még úgy sem akarta, ha valamelyikünk ölébe ül. Azt hozzá kell tenni, hogy elégg jeges, csúszós volt az út, és a Dani meg a szánkó is össze-vissza csúszkált, miközben húzta, és lehet, hogy ez ijesztette meg.
Mogyi kitalálta, hogy inkább hógolyózzunk, de mivel kesztyűt nem hajlandó, elég hamar fázni kezdett a keze, és közölte, hogy hazamegyünk. :)




2015. január 26., hétfő

Normafa


Mogyi kérésére felmentünk a Normafához hónézőbe. Ha már ott jártunk, természetesen hógolyózni is kellett, és a rétesezés sem maradhatott el.


Mogyi csak ámult a sok szánkó és hóember láttán. Állandóan fel akart ülni más emberek szánkójára, úgyhogy megígértem neki, hogy holnap felvisszük az ő szánkóját, amit szegényke még tavaly kapott, de azóta nem tudta kipróbálni egyszer sem.


Reggel


Emi reggel 7-kor felébredt, de nekem még nagyon nem akaródzott felkelni, úgyhogy magamra tettem, hátha még alszik egy kicsit. Jó ötlet volt; végül fél 10-ig aludt az ágyunkban.







Fél 10 előtt nem sokkal Mogyi is megérkezett (aki a másik szobában alszik a Petivel), és elfogyasztotta a reggeli tápszerét.
Nem tudom, mi ez álomkór, ami rászállt a gyerekeinkre, de remélem, marad még legalább egy pár napig. :)

2015. január 25., vasárnap

Erna és a gyerekek








Dédszülők és Mama látogatása






Nagy buli volt a bébi járássegítő zenéjére. Mindenkinek táncolni kellett, Emi meg tapsolt.








Tesók





Együtt tapsolnak


 Mogyi tanítja Emit tapsolni.



Ha a zenélő maci beindul, Emi kezei azonnal tapsra lendülnek.



Itt nem tudom, miért vág ilyen riadt fejet Emi. :)